udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
85
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
Névmutató:
Kiss Elemér
1992. július 3.
Beke Mihály András kifogásolta, hogy a magyarországi MDF-SZDSZ vita jelentkezik az erdélyi magyar sajtóban: Bíró Béla cikkében /Rémálom, Brassói Lapok, jún. 26./ a magyarországi liberális sajtó szellemében írt a magyar tévéelnök, Hankiss Elemér szerepéről. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 3./1992. augusztus 19.
Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1994. október 3.
Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1995. május 2.
Bodor Pál A prédikátor című, Tőkés Lászlót elítélő cikkét publikálta, hosszan idézve Gabriel Andreescut, aki elismeri a püspök emberi nagyságát, majd hozzáteszi: "ő nem tárgyal, prédikál." Bodor Pál ezt mondja tovább, kifejtve, hogy "Tőkés László engesztelhetetlen, mert talán úgy érzi, a túlerővel szemben alulmaradt nemzet történelmét éljük. Romantikus politikus..." "Türelmetlen, mert elkéstünk." "Elhitte például, hogy Hankiss Elemér nem jó magyar, és püspöki - vagy inkább: egyszemélyi közéleti sztrájkot hirdetett ellene. Talán rádöbbent azóta, hogy megtévesztették. Vajon ugyanolyan nyilvánosan megkövette már?" Bodor így folytatja ítélkezését: "Az önvédelem szép nacionalizmusa csak akkor termő, nemes, megmentő, ha nem szektásodik. Ha a nemzeti ökuménia erősebb és türelmesebb az eretneküldözésnél." /168 Óra, máj. 2./ 1995. október 7.
A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1996. április 2.
Tímár György reagált Bodor Pál írására, aki egy hónappal ezelőtt /Magyar Hírlap, ápr. 2./ a határon túli magyarok tévé-kiszolgáltatottságát panaszolta, hogy a Duna Televízió műsorai szólnak nekik, holott ennek a tévének a "honi nézettsége eleddig pirinyó". Tímár erre megjegyezte, hogy ő például mindinkább a Duna Tévében találja meg azt, amit egy magyar televízióban keres. Bodor Pál kifogásolta, hogy a mostani kormány nem foglalkozik a határon túli műsorok helyzetével, holott Jancsó Miklós, Hankiss Elemér és ő felajánlotta segítségét médiaügyben. Egyedül az SZDSZ-es Molnár Péter hallgatta meg őket. Bodor szerint meg kellene vitatni a Duna Tévé lehetőségeit. /Tímár György reagálása: Magyar Hírlap, ápr. 2./1996. október 14.
Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának összevonása, adta hírül a Magyar Hírlap. Kiss Elemér közigazgatási államtitkár szerint az összevonás a későbbiekben megvalósulhat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./1998. április 8.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közigazgatási államtitkárának vezetésével szakértői bizottság alakul, amely megvizsgálja, hogy mi okoz feszültségeket az egyházi oktatási intézmények állami finanszírozásával kapcsolatban - jelentette be Kiss Elemér, a MeH államtitkára ápr. 8-án, a miniszterelnök és a négy történelmi egyház vezetőinek megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A megbeszélésen Horn Gyula miniszterelnök - a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel - pártsemleges magatartást kért az egyházaktól - mondta Kiss Elemér. /MTI/1998. május 3.
Ápr. 13-án Keresztes K. Sándor leköszönő elnök megnyitójával kezdődött meg Siófokon a Magyar Pax Romana 40. kongresszusa, melynek témája a kommunikáció volt, A párbeszéd egyháza címen. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója tartott előadást, Hankiss Elemér professzor az értékek válságáról beszélt, Nagy Endre professzor kifejtette, hogy nem szükséges keresztény pártot alakítani, Szabó Ferenc jezsuita teológus, a Távlatok főszerkesztője szerint a médiának mindenkihez kell szólnia, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a hierarchia szót elemezve hangsúlyozta, hogy az inkább a szent kezdetét jelenti, amely a tradíció által él tovább. Előadást tartott Heller Ágnes filozófus is, az utolsó napon Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana új elnöke mondott beszédet. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 5./1998. május 7.
Folyik a vita az önálló magyar egyetem helyéről. Hollanda Dénes professzor, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen az egyetem. Szerinte már eldöntött dolog, hogy ebben a városban lesz a magyar egyetem, amelyben megkezdődik majd az orvosi és a műszaki oktatás. A professzor szerint a tanári gárda is megvan mind a két szakon, a szükséges pénzalapok összegyűjtésével pedig már 2000-ben meg is indulhat az oktatás. Hollanda szerint 5 millió dollárt kell összegyűjteni. Már bejegyezték az alapítványt és a kuratóriumot. Hollanda maga fizette be az alapítvány létrehozásához szükséges 10 millió lejt. A kuratórium tagjai:Dávid László előadótanár, Sánta Tibor jogász és Kiss Elemér professzor. /Önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ A egyetem helyéről vita van, ezt mutatja az ugyanezen lapszámban közölt, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselők Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levele, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az újraindítandó állami magyar tannyelvű egyetem központja Kolozsváron kívül más erdélyi városban is lehetséges lenne. Ezen kérdések megvitatására, tisztázására a kolozsváriak egy rendkívüli ülést megtartását szorgalmazzák, amelyre meghívják majd Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Kötő József oktatásügyi alelnököt, Horváth Andort, a Bolyai Társaság elnökét, Szilágyi Pál prorektort, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárait is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1999. november 1.
A Magyar Nemzet május 15-i számában Hankiss Elemér cikket közölt Merre, Magyarország? címmel. Erre szeptember 22-ig mintegy huszonöt hozzászólás jelent meg a lap hasábjain. A nemzet mai nagy sorskérdései sorában három szerző vetette fel a magyarok népességcsökkenésének fenyegető rémét. - Az 1997. október 13-i száma beszámolt a Tusnádon véget ért, Népbetegségek a Kárpát-medencében elnevezésű nemzetközi orvoskongresszusról. Megrendítő volt Burány Béla újvidéki orvosprofesszor jelzése: a vajdasági magyarság az 1961. évi 442 561 főről 1991-re 340 946-ra csökkent. Burány professzor elmondta, hogy az anyaország lakossága évente 30-40 ezer fővel csökken. Három évtized mérései alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medencében naponta 100-200 fővel csökken a magyarság lélekszáma. "Demográfiai szemléletváltozásunk egy új honfoglalással érne fel" - zárta előadását Burány Béla professzor. - Romániában az 1992. január 7-i népszámlálás 1 625 ezer magyar lakost mutatott ki, a lélekszám 1995. január 1-re 1 586 ezerre csökkent. Hargita megyében az 1990. évi 361 856 lakosból 1996-ra 344 898 maradt, miközben 3000 fővel nőtt a 60 éven felüliek száma. A temesvári református egyházmegyében 1996-ban 151 kereszteléssel szemben 571 temetés volt. /Barabás István: Ne ilyen "tisztaságot"! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2000. április 10.
A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2000. december 6.
Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2001. január 29.
Jan. 27-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum és Református Kollégium tanári szobájában több intézmény, szervezet képviselőinek jelenlétében Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere kihirdette: Bolyai Évnek nyilvánítják a 2001. és 2002. esztendőt. A világhírű Bolyai Jánoshoz kapcsolódik a rendezvénysorozat, születésének 200. évfordulójáig, 2002. december 15-ig kerül sor a különböző, ezzel kapcsolatos eseményekre. A rendezvénysorozatot dr. Dorin Florea polgármester is támogatja. Neves személyiségek és egyesületek vesznek részt a szervezésben, így dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor Bolyai-kutatók, a Bolyai Társaság marosvásárhelyi fiókja, Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum és Horváth Gabriella, a Református Kollégium igazgatója, az Öregdiákok Baráti Köre, a Romániai Matematikai Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókja, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja, valamint az EMKE. Ezen szervezetek képviselői jelen voltak a sajtótájékoztatón. A kezdeményezők szeretnék, ha ez alatt a két év alatt köztéri szoborként Marosvásárhelyen felállítanák Bolyai János híres pszeudoszféráját, és ez idővel a város egyik szimbólumává válna. A rendezvénysorozat nyitányaként megkoszorúzták azt a tavaly elhelyezett emléktáblát, mely azon a házon áll, ahol Bolyai Farkas élt. Bolyán, a Medgyes közeli faluban, ahonnan a család származik, Bolyai-szobát rendez be a két kutató, Kiss Elemér és Weszely Tibor. 2001. szeptemberében a Romániai Fizikai Tudományos Társaság konferenciát szervez a témáról, és megtartják a Körmöczi János fizikus napokat. 2002. januárjában szeretnék felavatni Marosvásárhelyen a tudomány és technika házát, melyet Bolyai Jánosról neveznek el. Jövő nyáron, júliusban A nem euklideszi geometria a modern fizikában címmel nemzetközi konferencia lesz a városban. (Máthé Éva): Meghirdették a Bolyai Évek-et. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2001. május 4.
Máj. 2-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták dr. Kiss Elemér matematikus-professzor, a helyi Petru Maior Egyetem professzora, a matematikatudomány doktora munkáját: Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999/. Kiss Elemér /sz. 1929/ 1992 óta foglalkozik behatóan Bolyai János munkásságával. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia nívódíjjal jutalmazta a kötetet. /Vastaps a matematikusnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Ez a könyv magyarországi tudománykutatók szerint tudománytörténeti szenzáció, egyikük úgy véli: "az utolsó 100 év legjelentősebb tudománytörténeti felfedezéseit" tartalmazza. A könyvből kiderült, hogy Bolyai János olyan matematikai diszciplínákkal is foglalkozott, amiről eddig nem tudtak a kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar kiadást megelőzően angol nyelven is megjelentette a kötetet, hogy tudományos közkinccsé válhasson. Dr. Kiss Elemér elkezdte feldolgozni a ládákban heverő hatalmas, feltáratlan, kéziratos Bolyai János-hagyatékot. A tízezernél több kézirat azért maradt meg, mert 1860-ban, Bolyai halála után, a vásárhelyi várkapitány bekérte a hatalmas anyagot, hogy azt átvizsgálják, és megállapítsák: nem tartalmaz-e katonai titkokat. Valószínűleg senki sem volt képes átrágni magát a nehezen kisilabizálható anyagon, az bekerült a Bolyai Könyvtárba. Az anyag részleges feldolgozása során kiderült, hogy Bolyai jóval későbbi matematikai felfedezéseket már a maga idején megtett, csakhogy nem volt pénze eredményei publikálásához. /Máthé Éva: Tudománytörténeti szenzáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./2001. június 30.
A Magyar Tudományos Akadémia máj. 7-én külső tagjává választotta Kiss Elemér matematikaprofesszort, Csíkmenaság fogadott fiát, a szeredai Főgimnázium egykori tanulóját. Kiss Elemér akadémikus évtizedeken át értelmiségiek nemzedékeit okította a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, az Almérnöki Intézetben, majd az egyetemen, ahol nyugdíjasként ma is matematikát és informatikát ad elő. Kiss Elemér /sz. Brassó, 1929/, édesapját mint tanítót Csíkmenaságra helyezték, így fia életének első tíz éve ott telt el. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, tanári kinevezést kapott Marosvásárhelyre, 1990-ben kapta meg a professzori címet. Kiss Elemér 1992-ben kezdte el Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatékának kutatását. Nyolc év alatt négyszer rágta át magát 14 ezer kéziratlapon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia külön e célra kinevezett bizottsága a XIX. század végén azzal küldött vissza Marosvásárhelyre, hogy abban nincs semmi, amit érdemes volna kiadni. Ma már bizonyosra vehető, hogy a pesti tudósok egyszerűen irtóztak beleolvasni a két Bolyai rövidítésektől, rejtélyes jelektől hemzsegő kézirataiba. Ez lehetett az oka, hogy 140 évig egyetlen magyar tudós sem foglalkozott velük. Benkő Samu csak a nem matematikai, tehát főképp irodalmi vonatkozású anyagot dolgozta fel és adta ki. Kiss Elemér hozzákezdett a képletek özöne megfejtéséhez is, miközben több szenzációszámba menő tudománytörténeti felfedezést tett, például a Bolyaiak számelméleti kutatásaira vonatkozóan. Kimutatta továbbá, hogy az 1900-ban született Jeans-tételt Bolyai János ötven évvel előbb bebizonyította, s ha publikálta volna, ma az ő nevét viselné. Mellékesen áttanulmányozta apa és fia levelezését is, hogy eloszlassa a Benkő Samutól elterjesztett tévhitet, miszerint haragban lettek volna, és noha egyazon városban éltek, kerülték a találkozást. Ez a nyolc év: a 14 ezer kéziratlap megfejtése, a Bolyai-felfedezések felfedezése, a korabeli Marosvásárhely és az európai tudományos élet hétköznapjainak bemutatása - ez a fedezete Kiss Elemér akadémiai tagságának. /Csíkból indult. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 30./2001. augusztus 16.
A szovátai Teleki Oktatási Központban aug. 12. és 19. között zajlik a Bolyaiak hagyatéka című rendezvénysorozat, amelyre a jövő évi Bolyai-vetélkedőre benevezett iskolák vezetőtanárait hívták meg. Az előadások színvonalát a következő nevek garantálják: Kiss Elemér, Weszely Tibor, Benkő Samu, Toró Tibor, Tonk Sándor, Balás Árpád, Oláh Gál Róbert, Miholcsa Gyula, Szabó Miklós. /(lokodi): Előadások a szovátai TOK-ban. A Bolyaiak hagyaték. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2001. augusztus 18.
Előreláthatólag 2002. szeptemberében, Marosvásárhelyen kerül majd sor annak az iskolás csapatok közötti Bolyai-vetélkedőnek a döntőjére, melyben a Kárpát-medence magyar tannyelvű iskoláinak, részlegeinek a tanulói vesznek majd részt. A csapatvezető tanárok felkészítése aug. 12-19-e között történik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Dáné Károly marosvásárhelyi matematikatanár, tanfelügyelő, a vetélkedő fő szervezője kifejtette: a mostani találkozón a vendéglátó a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az előre fénymásolt ezer oldalnyi bibliográfiát kiosztották a tanároknak. A versenyre 41 iskola nevezett be. - Lesz egy iskolán belüli szakasza, majd lesz egy régiónkénti szelektálás. Az iskolák korábban kaptak egy címlistát, az ebben szereplő könyvek, újságcikkek jelentős részéhez könnyen hozzá lehet férni. A ritkaságok másolatát átadták a tanároknak. A mostani alkalommal előadást tart Kiss Elemér tanár, Miholcsa Gyula, Benkő Samu történész, Tonk Sándor, Szabó Miklós, Balázs Árpád, Weszeli Tibor Bolyai-kutató és Toró Tibor egyetemi tanár. /Máthé Éva: A Bolyai János Emlékév előkészületei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. december 19.
Májusban Tudománytörténeti szenzáció címmel számolt be a lap arról, hogy a marosvásárhelyi jeles matematikus, dr. Kiss Elemér professzor Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából címmel kötetet jelentetett meg. Dec. 19-én tartja meg Budapesten Kiss professzor akadémiai székfoglaló beszédét, és ettől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lesz. Előadásának témája az utóbbi években folytatott kutatásának eredményei, Bolyai János mindeddig kiadatlan, feltáratlan kézirataiból. - A külső tag lényegében rendes tagságot jelent, ha valaki külföldi, nem magyar állampolgár, akkor csakis külső tag lehet. - Erdélyből még van egy matematikus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, Kolumbán József - Kolozsvárról. /(Máthé Éva): Matematikai kincsek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2002. január 11.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./